Bízzunk a tavasz erejében

Mindannyian érezzük a tél elvonultával a tavaszi fáradtság tüneteit, ráadásul ilyenkor az immunrendszerünk is jobban kitett mint a nyári hónapokban. Országunkban a beeső napfény a szögéből adódóan október végétől március elejéig nem alkalmas D-vitamin szintetizálására. Ebben az időszakban segítségünkre lehet a szájon át történő bevitel. A fellépő D-vitamin hiány és az elégtelen vitaminbevitel rányomhatja bélyegét az általános állapotunkra. Télen a zárt helyek meghitt hangulatát kerestük, jól esett „kuckózni”. Azonban az általános tendencia szerint, ahogyan ébredezik a természet, megjelennek az első virágok és nő a napsütéses órák száma, teljesen ösztönösen vágyunk ki a levegőre, sütkérezni az egyre melegedő, napsugarakban, melyek elsődleges forrását jelentik a bőrünkben természetes módon termelődő D-vitaminnak (azaz hormonnak).

A D-vitamin ugyanis az elnevezése ellenére nem vitamin, nincs is köze hozzájuk, csupán orvostörténeti okokból nevezték el így. Valójában a napfény hatására az emberi szervezetben bőrben kialakuló vagy táplálékkal bevitt előanyag, melyből hormon aktiválódik. Tudtad, hogy a fekete bőrű embereknek akár tízszer több napfényre van szüksége ugyanannyi D-vitamin képzéséhez?

Országunkban márciustól októberig naponta 15 perces, az arcot és a fedetlen végtagokat érintő, 10–15 óra közötti direkt napsugárzás alkalmas a megfelelő D-vitamin-képzéshez, ami bizonyítottan képes támogatni a vírusfertőzés elkerülését. A koronavírus járványt illetően optimisták vagyunk, hogy kegyes lesz hozzánk a természet, hiszen virológusi szakvélemények szerint a szabadtéri hőmérséklet 25 fok fölé történő emelkedése bizakodásra adhat okot. Bár jelenleg mozgásunk korlátozott és nem tanácsos, a napi 15 perces napfürdőt valahogyan érdemes megoldanod.

Épphogy megcsókolt minket a tavasz, ennek ellenére bizakodunk a napfény erejében és a megelőzésre mi magunk is igyekszünk tudatosabban odafigyelni! Amíg a koronavírus elleni védőoltást, gyógyszert ki nem fejlesztik, az immunrendszerünk karbantartása a legnagyobb fegyverünk.

Összeállítottunk a teljesség igénye nélkül egy listát, mely segíthet minket a megelőzésben:

• Alapvető higiénés szabályok fokozott betartása, azaz alapos és gyakori kézmosás legalább 20 másodpercig (lehetőleg az ujjvégektől csuklóig) fertőtlenítő hatóanyagokat tartalmazó szappannal., valamint kézfertőtlenítő gél használata amennyiben a kézmosásra nincs lehetőség.
• Cseppfertőzés elkerülése érdekében tüsszentés és köhögés zsebkendőbe (majd a használt zsebkendő azonnali kidobása).
• Zárt légtér fertőtlenítése természetes illóolajokkal, mint például a teafa, a citromfű vagy az oregáno, valamint gyakori szellőztetés.
• Felületek fertőtlenítése fertőtlenítőszerekkel, esetleg gőztisztítóval a durva kemikáliák helyett.
• A cikkben fentebb említett okokból napi 15 perc napfürdő.
• Szervezetünk védekezőképessége érdekében étrendünket megtámogathatjuk a vírusölő tulajdonságairól ismert fokhagymával, kurkumával, aloe verával, grapefruitmag cseppel, kókusz olajjal, tormával, citrusokkal, savanyú káposztával.
• az immunerősítés sikeres lehet mézes, gyömbéres kakukkfű vagy lapacho tea kortyolgatásával is. Tudomásunk szerint a fekete bodza is képes hatékonyan gátolni a felső légúti megbetegedésekért felelős vírusok szaporodását. Az aszkorbinsavat a teába (másnéven C-vitamint) citrompótlóként is ajánljuk ízesítéshez!

Mindezeken felül talán érdemes megemlíteni, hogy amikor minden elővigyázatosság ellenére mégis megbetegszünk és a szervezet lázzal reagál, a vírusok nehezebben szaporodnak. Ezért normál esetben nem tanácsos rögtön csillapítani a lázat a kritikus 39 fok felszökéséig, hiszen a 38 fokos testhőmérséklet hasznos, mert így védekezik szervezetünk a fertőzések ellen. A járványügyi helyzetre való tekintettel azonban láz esetén feltétlenül tájékoztassuk háziorvosunkat az előírások szerint lehetőleg telefonon!

Vigyázzatok magatokra!